Családsegítő

Csíkszeredától 17 km-re fekszik. Megközelíthető Csíkszereda felől előbb a 12-es országútón, a Nagymezőn át, majd ebből a balra elágazó 123C megyei úton. Ezenkívül Csíkszentmártonból, a 123B megyei úton (az ÁJ-patak mentén halad felfelé) érhető el. Szorosan összenőtt a tőle északra fekvő Csíkszentgyörggyel. A határt a két falu között a templom és az Egyház-pataka jelöli ki. 1898-ban törzskönyvezik Bánkfalva néven. Ekkor Csíkszentgyörgyhöz tartozó település volt.
Csíkbánkfalva a Fiság-pataka völgyében fekszik. A falu keleti felében, az Alsóköves saroknál, a Békás és a Radovány-patakok folyása mellett, a Gönczéd nevű büdösköves borvízforrást már Benkő Károly is jelezte. Vize akkoriban világosszürke színű volt és jó szem erősítőnek tartották. Ezenkívül ismeretes az Édesbükke vasas borvízforrás is. Keleten a határ a visszakebelezett havasokig és Csügés hegyi telepig tart.

• Adorján fürdő
• Szövő műhely
• Gótikus erőstemplom

Kassától 27 km-re délnyugatra, a Szepes-Gömöri Érchegység délkeleti részében, Jászó és Szepsi között, a Bódva folyó jobb partján, erdőktől körülzárt fennsíkon, 265 m tengerszint feletti magasságban, a Kassai kerületen belül a Kassa-vidéki járáshoz tartozóan.
A falu a jászóvári premontrei prépostság ősi birtoka. 1255-ben IV. Béla a jászóvári prépostság újraalapító oklevelében említi először. Az oklevélben a király a falut a prépostságnak adományozta és 1848-ig tulajdonában is maradt. 1427-ben 15 portát számláltak a faluban. 1715-ben a török kiűzése után mindössze 5 jobbágy és egy zsellér háztartása maradt. A kipusztult lakosság pótlására Szeged környékéről juhászokat telepítettek ide. Ezt a máig megőrzött szegedi nyelvjárás is megerősíti.